Világetető

Túlélésre játszik...

2015. október 24. Világetető

... állapította meg a feleségem, a gyerekünket csodálva. És teljesen igaza van. 

Egy elmélet szerint az újszülöttek hasonlítanak az apjukra.Ehhez még tartozik némi evolúciós indoklás is, miszerint , miszerint őt kell meggyőzni arról, hogy maradhassanak a családban, ráadásul az anya eleve biztos lehet benne, hogy saját utódról van szó, ellentétben az apával, így még fontosabb az ilyen bizonyíték is. Nagyobb esélyt jelent a túlélésre.
Jól hangzik, és még csak nem is teljesen légből kapott a dolog, a 90-es években tényleg volt egy kaliforniai kutatás, amiben a 1 éves ismeretlen gyerekek képét kellett az apjuk, illetve az anyjuk fotójához társítani, és egyértelműen az apákat találták el többen.

De ezzel azért nincs lezárva az ügy, azóta számos hasonló kutatás zajlott, többségük sokkal több fotóval operált, és vizsgálta más korú gyerekekről is képeket, és egyik sem támasztotta alá az első kutatás állításait, az derült ki, hogy ugyanolyan eséllyel sikerül eltalálni az anyát és az apát, azaz egyikre se hasonlítanak jobban (az átlag). Az viszont tényleg lehet, hogy az anyák szívesen hangoztatják az apával való erőteljes hasonlóságot a fent is említett bizonyíték szolgáltatására...

Az arc arányai viszont egyértelműen a túlélést szolgálják, a cuki fej, a sok zsír, a kerek arc fontos szerepet játszik abban, hogy a szülők elfogadják a gyereküket és beinduljanak az ösztönös reakciók megvédésére. Nem véletlen, hogy a legvörösebb és gyűrött fejű gyereket is gyönyörűnek látják a szülei már közvetlenül megszületés után is, aztán remélhetőleg később is. (Egyébként más kutatások szerint a babaarcú felnőttek is indokolatlanul kedvező megítélésben részesülnek, általában melegséget, megbízhatóságot, ártatlanságot feltételeznek a kisbabához hasonló arcfelépítéssel rendelkezőknél.)

Tényleg gyanús néha a Világetetett, hogy csak azért ennyire cuki, hogy legyen kedvünk vele virrasztani, masszírozgatni a hasát, ha arra van szükség, etetni, pelenkázni, fürdetni, megnyugtatni, táncolni vele, énekelni neki, stbstb, szóval mindent megtenni neki és érte, ami csak elképzelhető. Túlélésre játszik és jól csinálja.

img_8976.JPG

Itt kiderült, hogy én vagyok a világ legostobább apukája, itt rádöbbentem, hogy apa leszek, itt pedig az apás szülés fontosságára.

Továbbra is fel lehet iratkozni még a hírlevélre, és érdemes most csatlakozni a Facebook-oldalhoz is! 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilageteto.blog.hu/api/trackback/id/tr697810022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nick Reevers 2015.10.24. 19:24:17

...hát erre kár volt pazarolni a "tintát"... :(

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2015.10.24. 19:29:48

@Nick Reevers: megtérítem az olvasószemüvegedből erre jutó részt

shred 2015.10.24. 21:35:10

A turcsi orr és a húsos ajkak pedig segítenek, hogy könnyen elérje a cicit a kisded.

Exploiter 2015.10.24. 22:03:22

Az teljesen kizárt, hogy az idegrendszer fejlődési sajátosságai miatt ilyenek az arányok és a felnőtt van úgy programozva, hogy ezeket a jegyeket találja kedvesnek, igaz?

Világetető · http://vilageteto.blog.hu 2015.10.24. 22:11:49

@Exploiter: dehogy kizárt. Nyugodtan mondd normális stílusban, ha akarsz mondani valami érdekeset, hasznosat, akkor kíváncsi vagyok rá!

Exploiter 2015.10.25. 07:46:11

@Világetető:

Oké, nem akartam bántó lenni. A lényeg, h fordítva sanszosabb a dolog. A gyerek fejlődése esetében az idegrendszer, agy, érzékszervek arányaiban fejlettebbek, mint a test többi része. A legtöbb emlős azért újszülöttként tud járni, az embernél a hosszú kilenc hónap alatt is túl sok erőforrás kell az agy fejlődéséhez, hogy erre is jusson.
Jórészt ennek köszönhető, hogy aránytalanul nagy fejjel és szemekkel születik a gyerek. Mivel pedig magatehetetlen, tényleg fontos a szülői kötődés, úgyhogy a fajfenntartás istene gondoskodott arról, hogy a szülő az ilyen arányokat cukinak (vagyis magatehetetlennek, segítségre szorulónak, gondozandónak, megóvandónak) lássa.
Kb ennyi a sztori.